Nem az táplál amit megeszel, hanem az, amit megemésztesz!

 

Az életmód sajnos nem téma a háziorvosi rendelőben. A tudomány mai állása szerint ugyanis orvossággal harcolnak a betegségek ellen, ami olykor tényleg szükségszerű. Ha akut, életveszélyes gyulladást kell leküzdeni, akkor indokolt lehet az antibiotikum-kúra, de a betegség elmúltával tanácsos a gyulladás okát is felkutatni.

A krónikus gyulladást számos életmódbeli tényező fenntarthatja, súlyosbíthatja, triggereli. A stressz első számú okozója a krónikus gyulladásoknak. A stressz közvetlenül hat az immunrendszerre, és a krónikus stressz végül gyulladásokhoz, allergiához és immunrendszeri megbetegedésekhez vezet.

„Ki nem stresszel?” – Gyakran halljuk. A stressz akkor keletkezik, ha a terhelés nagyobb, mint az alkalmazkodókészség, és ez egyénfüggő. Az olyan ősrégi, természetes stresszfaktorokon túl, mint az éhség, szomjúság, hideg vagy meleg, számos más faktorokkal is dolgunk van, melyet testünk nem ismer fel. Az utóbbi 100 évben ezek száma megnövekedett, úgyhogy a test szinte folyamatosan túl van ingerelve. Ilyen a mértéktelen cukorfogyasztás, a rosthiányos táplálkozás, a környezetszennyezés, a mobiltelefonok sugárzása, a mesterséges gyógyszerek, a túlzásba vitt higiénia, a tévézés, a naphosszat tartó számítógépezés, és az óriási információfüggőség. A stressz tehát sokkal több munkahelyi nyomásnál. Gyűjtőneve mindazoknak a tényezőknek, amelyek a testet átmenetileg vagy hosszú távon kibillentik az egyensúlyából. Ezeknek lelki, érzelmi és testi vonatkozásai vannak.

A krónikus gyulladások másik híres triggere az egyoldalú táplálkozás, amely hiánybetegségekhez vezet, és ugyanez érvényes a kalóriadús étkezésekre is, vagyis a nehéz ételek fogyasztására. Minden táplálékbevitel enyhe gyulladásos reakciót vált ki. Az emésztetlen étel is hosszabb gyulladásos reakcióhoz vezet.

De mi a jó és mi a rossz táplálék? Temérdek szakember foglalkozik ezzel a kérdéssel. Bizonyára mindenkinek van egy listája a kerülendő termékekről. Azonban a válasz nem ennyire fekete vagy fehér. A tudomány, az élelmiszeripar és a média állásfoglalásai gyakran ellentmondásosak, de ami még fontosabb: nem vagyunk egyformák, így különböző ételekre és italokra máshogyan reagálunk. Az a legjobb étel, amely az adott szervezet számára a legmegfelelőbb. A mikrobiomokról újabb és újabb felfedezések látnak napvilágot. Nagyon bizarr az idegtudomány számára azon felfedezés, miszerint a bélbaktériumok „beszélnek” az aggyal arról, hogy mit lehet enni és mit nem. Azaz egyáltalán nem mi döntjük el, hogy fagylaltot eszünk vagy egy marék diót. Ahogy azt sem, hogy egyszerre megeszünk egy egész tábla csokit. A mikrobiomunk döntött helyettünk.

Saccra az immunrendszer 70 %-a a belekben található. Baktériumok milliárdjai lakoznak a belekben, melyek a bélflóra összetételében játszanak nagy szerepet, a bélflóra pedig meghatározó az egészségünk szempontjából, többek közt hatással van szellemünk épségére is. A belek határvonalat képeznek külső és belső világ között. A bél fala határozza meg, mi jöhet be a szervezetbe, és mi marad kívül. A bélfalon található kis nyílások (zonula occludens) átengedik a vizet és a tápanyagokat, de blokkolják a káros anyagok útját. Ha működésükben zavar keletkezik, úgynevezett endotoxinok kerülhetnek a véráramba. Az endotoxin az egyes baktériumokban található mérgező anyag, amely a váráramba kerülve gyulladásos reakciót válthat ki.

És ha ez még nem lenne elég: a stressz felhasználja a tápanyagkészleteket – főként a kalcium, a magnézium, a cink és a B-vitaminok fogynak stresszes időszakokban; és éppen ezekre a vitaminokra lenne nagy szükség.

 

Puskás Noémi

Buda

HELIOR Medical; 1114 Budapest, Bartók Béla út 15.d.5.em.30.

Pest

dr. Kassai Enikő Kispesti Magánrendelő; 1191 Budapest, Üllői út 257.

Email: info@hormonalisegyensuly.hu

Tel.: 06 30 019 68 03

Web: hormonalisegyensuly.hu