Diagnózis nyálból

Szervezetünk szabad – biológiailag aktív – szteroid hormonjai pontosan csak nyálból határozhatók meg, nem pedig vérből (szérumból).

De mik azok a hormonok?

A hormonok specifikus endokrin sejtekből a vérkeringésbe kiválasztott szabályozó molekulák (hírvivők) az emberi szervezetben, melyek távoli célsejtekre hatnak és ezáltal befolyásolni képesek sejtjeink működését, így szabályozzák az élőlények életfolyamatait.
Mindez azt jelenti, hogy hormonok nélkül nincs élő szervezet és a hormonok egyensúlytalansága a szervezet elégtelen működéséhez vezet.

És mik azok a szteroid hormonok?

Szteroid kifejezés egy vegyületcsoportot jelent, melyeknek közös jellemzőjük egy alapváz, azaz szteránváz. Szteroidhormonok keletkeznek a mellékvesekéregben, a herében, a petefészekben és terhesség alatt a placentában. A képződött szteroidok a zsírszövetben tovább alakulva aktív hormonokat képezhetnek.

A szervezetben megtalálható szteroid hormonok:

• Progeszteron, AndroszténionÖsztrogének: Ösztradiol, Ösztriol
• Tesztoszteron, Dihidrotesztoszteron
• Kortikoszteroidok: Kortizol, Aldoszteron, DHEA
• D-hormon (átalakult D-vitamint)

Egyes hormonok azonban szabad állapotban keringenek a vérben. A lipidoldékony hormonok – a szteroid hormonok többsége, pajzsmirigyhormonok és egyes fehérjehormonok – részben kötőfehérjékhez kötődnek és így a vérplazmában kötött hormonállapotban vannak jelen. Ezekre a vegyületekre jellemző, hogy zsíroldékonyak lévén könnyen átjutnak a membránon, és a sejtek citoplazmájában található receptoraikhoz kapcsolódnak.

Egy hormon csak akkor jut be a sejtbe, ha megtalálta a receptorát, és rá tudott
kapcsolódni!

A kapcsolódás hatására azok aktiválódnak, és bejutnak a sejtmagba, ahol a DNS egyes szakaszainak átírását változtatják meg. Ennek hatására megváltozik a sejtben keletkező fehérjék összetétele. A fehérjék funkciója dönti el a továbbiakban, hogy a hormon milyen hatást gyakorolt a sejtre. A hormon hatása minden olyan sejtben jelentkezik, mely rendelkezik adott receptorral.

Tehát ha ezek a vegyületek zsírban oldódóak, akkor nem lesznek megtalálhatóak a vér szérum, azaz vizes részében, melyet vérvételkor levesznek tőlünk. A szérum a vérünk vizes része, nincsenek benne sem sejtek, sem zsírok, csak a vizes rész.

Emiatt a szteroid típusú hormonok a vérben való tartózkodás ideje alatt kénytelenek speciális szállítófehérjéhez kötődni, ilyen lehet pl. a transzkortin kortizol számára, vagy a szexuálhormon kötő globulin a tesztoszteron és az ösztrogén számára. De onnantól, hogy
szállítófehérjéhez kötődnek (becsomagolódnak fehérjébe), már biológiailag nem aktívak!

Biológiai hatása pedig a szabad hormonmolekuláknak van, így ha a hormonkoncentrációból kell diagnosztikai következtetéseket levonni, akkor a szabad koncentráció mérése ajánlatos. Ez annál inkább indokolt, mert a specifikus kötőfehérjék plazmakoncentrációja nem állandó.

A vér szérumban talált mennyiségnek (vér alapú hormon labor) csak 1 – 9%-a aktív biológiailag. A többi fehérjéhez kötött marad, azaz nem cselekvő!

A WHO (World Health Organization) is ezt az eljárást preferálja, mert valóban korrekt diagnózist csak nyálból lehet felállítani.